Ács Piroska: "Keletre magyar" - Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete... - Jelenlegi ára: 3 000 Ft

Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete
"KELETRE MAGYAR" - AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM PALOTÁJÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A KORDOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN
SZERZŐ
Ács Piroska
SZERKESZTŐ
Bardoly István
GRAFIKUS
Sára Ernő
LEKTOR
Dr. Miklós Pál
FOTÓZTA
Barka Gábor
Kolozs Ágnes
Kiadó:
Iparművészeti Múzeum
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás éve:
1996
Kötés típusa:
Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:
72 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:
Magyar 
Méret:
34 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés:
Fekete-fehér és színes ábrákat, illusztrációkat, fotókat tartalmaz.
ELŐSZÓ
"Áthatva a művészeti iparnak művelődési és közgazdasági fontosságától, megelégedéssel láttam e díszes épület emelkedését és örömmel jöttem annak felavatásához. " E mondat 1896. október 25-én az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola üvegcsarnokában hangzott el I. Ferenc Józsefnek, Magyarország apostoli királyának szájából. Az avatási ceremónia a honfoglalás ezredéves ünnepségsorozatának záró akkordja volt. Az uralkodó a szavait követő „ riadó éljenzés" közepette kézjegyével látta el a jeles eseményt megörökítő okmányt; majd díszes tokba téve azt - a kormány tagjainak kíséretében - az előcsarnokban levő falüregbe helyezte, s ráemelte a palota zárókövét. Meglehetősen hosszú időnek, közel harminc esztendőnek kellett eltelnie a magyar iparművészeti múzeum alapításának első eszméje és Ferenc József jelképes kalapácsütései között, amelyeket az önálló épület utolsónak beillesztett elemére mért.  
Az intézmény létrehozásának ideája szervesen kötődött ahhoz a mozgalomhoz, melynek kezdetét az 1851-es Londoni Világkiállításban, célját a műipari termékek sekélyes színvonalának emelésében jelölhetjük meg. A XIX. század folyamán a kézműipart több iparágban háttérbe szorította a gyáripar. A modern ipari termelés, a fokozott gépesítés következménye kettős volt: az új technikai eljárások soha nem látott távlatokat nyitottak az anyag és forma adta lehetőségek kiaknázásában, másfelől mellőzték a művészi igényességet. Tartós, de alacsony nívójú tömegtermékek lepték el a piacot: létrehozásuk és díszítésük módja mechanizálódott. A század közepétől az egymást követően rendezett nagyszabású nemzetközi bemutatók kivezető utat kerestek e válságból. 2 Igyekezetük az „ iparművészet" - vagyis a szépséget, célszerűséget és minőséget ötvöző szériatermelés - életre hívására irányult. A szándék megvalósítását felkaroló társaságok alakultak, s új típusú múzeumok, ún. „ iparműmúzeumok" születtek. 1857-ben - elsőként a világon - nyitotta meg kapuját a londoni South Kensington (ma Victoria and Albert) Museum. Az 1862-es újabb londoni seregszemle hatására 1864-ben létrejött a bécsi Österreichisches Museum für Kunst und Industrie is. Mindkét intézmény alapvető feladatának tekintette az iparosok „ eligazítását" a nagy változások révén gátlástalanul elszabadult ízléskavalkádban. Követendőként - a historizmus szellemében - a történeti stílusokat, technikákat állították a bizonytalanság jegyeit hordozó ipari termékek elé - régmúlt korok kiemelkedő művészeti emlékeivel példálózva.

Jelenlegi ára: 3 000 Ft
Az aukció vége: 2020-05-06 03:35 .